Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg, és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott, és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette mi történik, és először rémisztően üvöltött. Aztán mindenki csodálatára megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál: lerázza magáról a földet, és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és a szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról, és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén, és boldogan elsétált.
A szamár
2009.01.01. 20:29 demokraciakutatas
6 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tanmesek2.blog.hu/api/trackback/id/tr65852155
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
demokraciakutatas 2009.01.01. 20:48:19
Pályakezdő koromban egy vidéki városban az orvosi egyetem klinikáján dolgozó kezdő pszichiáter voltam. Egy korai amerikai könyvélményem hatására az lett a mániám, hogy drága pénzen (maszek tanfolyamokon) szerzett tudásomat ki kell vinni a kórház falai közül és szolgáltatásként kínálni az embereknek, mint megelőző szolgáltatást, mivel mire valaki kórházba - az "elmeosztályra" kerül - addigra már késő: ráragad a beteg szerep, annak számtalan előnyével együtt. (Például azzal, hogy megszabadul az életével kapcsolatos nehéz döntések felelősségétől.)
Eleinte nem nagyon lekesedtek az ötletemre a kollégáim, sőt kifejezetten ellenezték, hogy "drága tudományunkat" úgymond aprópénzre váltsam. Végül - a szakvizsga megszerzése után - elhagytam az egészségügyet és új szövetségeseket kerestem a pedagógusok és népművelők körében. Hamarosan megalakítottak az országban az első tanácsadó szolgáltatásokat, amelyekhez idővel még támogatást is sikerült szereznünk. Új "szakmám" lett - "közösségi mentálhigéné" - és ebből a témából írtam első könyvemet is. Végül Budapestre hívtak, hogy "országos hálózattá" fejlesszem a vidéki városban megkezdett kísérleteket. Soha nem tértem vissza az egészsügybe és ezt a döntésemet egyszer sem bántam meg.
Eleinte nem nagyon lekesedtek az ötletemre a kollégáim, sőt kifejezetten ellenezték, hogy "drága tudományunkat" úgymond aprópénzre váltsam. Végül - a szakvizsga megszerzése után - elhagytam az egészségügyet és új szövetségeseket kerestem a pedagógusok és népművelők körében. Hamarosan megalakítottak az országban az első tanácsadó szolgáltatásokat, amelyekhez idővel még támogatást is sikerült szereznünk. Új "szakmám" lett - "közösségi mentálhigéné" - és ebből a témából írtam első könyvemet is. Végül Budapestre hívtak, hogy "országos hálózattá" fejlesszem a vidéki városban megkezdett kísérleteket. Soha nem tértem vissza az egészsügybe és ezt a döntésemet egyszer sem bántam meg.
oncogito 2009.01.06. 14:17:15
Hát, kedves szerző, eddig nem jött beígért másik tanmese.
Aki meg pénzért ad ilyesmit, annak a tanulságai számomra hiteltenek...
Aki meg pénzért ad ilyesmit, annak a tanulságai számomra hiteltenek...
karosultak · http://www.help.try.hu 2009.01.07. 01:20:36
Oncognito, egyelőre egyetlen értelmes hozzászólás (tanulság) sem jött, mivel - gondolom - nem ismerik a blogot. Igy nem lett volna érdemes újabb tanmesét feltenni. Azt meg igazán nem értem, miért lenne ba ha megfelezem a (nem létező) hirdetési bevételt, hogy ezzel elismerjem a (majdani) legjobbakat. Szóval, sajnos, egy tipikus rosszindulatú hozzászólás a tiéd!
oncogito 2009.01.07. 15:12:32
Kár, hogy rosszindulatnak véled azt, ami kritika.
Egyébként a Witán sem reagálsz semmire, pedig ott folyt beszélgetés.
És ott én is reagáltam.
Ide azért jöttem, mert oda sem válaszoltál.
Én nem véleményezem, hogy miért, mert nem feltételezem alapból a legrosszabbat. ;-)
Egyébként a Witán sem reagálsz semmire, pedig ott folyt beszélgetés.
És ott én is reagáltam.
Ide azért jöttem, mert oda sem válaszoltál.
Én nem véleményezem, hogy miért, mert nem feltételezem alapból a legrosszabbat. ;-)
oncogito 2009.01.07. 15:13:15
Ja, és a nickem rosszul írtad.
Több figyelmet várnék attól, aki bölcsességre törekszik...
Több figyelmet várnék attól, aki bölcsességre törekszik...
oncogito 2009.01.07. 15:14:18
És ha már nem emlékszel, hogy hova írtál még, emlékeztető:
www.wita.hu/index.php?show=post&post=620
www.wita.hu/index.php?show=post&post=620
